Hírek, közlemények

2016. október 05.

Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében

illustration

Magyarország a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során – ez derül ki az EY EBRD által finanszírozott tanulmányában megjelent adatokból, melyet Haás László, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatója mutatott be.

Az MNB várakozásai szerint 2017 végére "békebeli" szintre, 5% alá csökkenhet a nem teljesítő vállalati hitelek (NPL) aránya a bankszektorban, ha a MARK-nak sikerül megtisztítania a projekthitel-portfóliókat is. Ennek fényében nem megkésett a problémamegoldás mikéntjén gondolkodni? A vállalati NPL ráta még mindig nagyon magas. Szépen halad előre a tisztulási folyamat, de nem egyszeri jelenségről van szó, így az aktualitásából várhatóan semmit sem veszít a téma a válság elmúltával. Nem teljesítő hitelek és pénzügyi problémával küzdő vállalatok ezután is lesznek, és e hitelek kezelésének a módján bőven van mit javítani az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján is.

Melyek azok a problémás pontok, amelyeken nem megfelelő ma az a gyakorlat, ahogy a bankok a nem teljesítő vállalati hiteleiket kezelik?

Amennyiben egy vállalat tartósnak ígérkező pénzügyi problémával szembesül, két út áll előtte: az egyiken átjutva működőképes vállalatként él tovább, a másiknak a végén viszont megszűnik. Előbbinek a csődeljárás, utóbbinak a végrehajtás és a felszámolás a klasszikus módja. A csődeljárás viszont drága és fájdalmas, a legjobb elkerülni. Az out-of-court restructuring, vagyis a bíróságon kívüli eljárás egy teljesen önkéntes együttműködési forma, sikere tehát azon múlik, hogyan tud megállapodni egymással a bank és a pénzügyi problémával küzdő vállalat. Sokkal gyorsabb és rugalmasabb, jóval kevesebb reputációs és üzleti kockázattal járó eljárás ez, mint a csődeljárás. Ezek az előnyök azonban csak akkor érvényesülnek, ha a résztvevők ki tudják számítani egymás reakcióit. A mai gyakorlat leggyengébb pontja az, hogy ez az együttműködéshez szükséges kiszámíthatóság és bizalom hiányzik. Jelenleg a nem teljesítő vállalati adósságok 80%-a vállalatok 10%-ához kapcsolódik, tehát viszonylag koncentrált problémáról van szó.

Kinek mi a feladata ebben az újfajta együttműködési formában?

Akkor működik hatékonyan a bíróságon kívüli átstrukturálás, ha a vállalat fizetési nehézség esetén azonnal a bankjához fordul. Ezt hívjuk előzetes fázisnak. Manapság sok ügyfél attól fél, hogy a bank az amúgy is likviditáshiányos helyzetben inkasszót nyújt be ellene, csökkenti a hitelkereteit, illetve további fedezeteket kér. Emiatt nagyon sok vállalat egyáltalán nem vagy csak nehezen jut el odáig, hogy restrukturálási tárgyalásokba kezdjen a bankjával. A banknak ebben a fázisban el kell döntenie, hogy a veszteség minimalizálása érdekében azonnal fellép a vállalattal szemben, vagy együttműködik vele. A BNP Paribas egykori vezérigazgatójaként, a bank hitelbizottságának korábbi vezetőjeként jól ismerem a dilemmát. A bank akkor tud megfelelően élni a bíróságon kívüli restrukturálás előnyeivel, ha ki tudja számítani a többi bank reakcióját is, például nem kell attól tartania, hogy míg ő kooperál, más bankok azonnal érvényesítik követeléseiket. Olyan egységes keretrendszert javasolunk, amelyben ez a bizalmatlanság kiküszöbölhető, az érintettek reakciói kiszámíthatók, így az együttműködés gördülékenyen megvalósítható. Ezáltal jelentősen nőhet a tartósan életképes vállalatok száma Magyarországon.

Milyen konkrét előremutató ötleteket, javaslatokat fogalmaz meg a tanulmány? Hogy néz ki a folyamat?

Egy vállalati pénzügyi problémáinak megismerése után azonnal összehívható egy bank meeting, amelyen megalapozott döntést hoznak arról, hogy az érintett vállalat átstrukturálható vagy sem. Az adós pedig máris hozzáláthat ahhoz, hogy megfelelő pénzügyi és jogi tanácsadók bevonásával feltárja a problémát, és tervet készítsen pénzügyi helyzetének rendbehozataláról. Amennyiben az első szakasz elemzései alapján esély van az átstrukturálásra egy formális megállapodás (ún. standstill) következik, amelyben megegyeznek abban, hogy a bankok nem kezdeményezik a cég felszámolását egy bizonyos időszakig, bizonyos feltételekkel, és nem követelnek meg több fedezetet, nem is érvényesítik a meglévő fedezeteiket, továbbá nem vonnak el likviditást. Ebben a fázisban a vállalatoknak nagyon sokszor áthidaló hitelre is szükségük van, esetleg ennek a nyújtásáról is meg kell állapodni. Ezután a közösen elkészített restruktruálási terv elfogadása következik, amit megfelelő minőségben és tartalommal, a tanácsadók segítségével kell kidolgozni. Ezt követi a megvalósítás, amit az előkészítéshez hasonlóan természetesen a magyar joganyagnak megfelelően kell véghezvinni.

Létezik-e nemzetközi best practice, amit egy az egyben követhet a magyar gyakorlat, vagy innen-onnan érdemes szemezgetnünk?

A téma egészen a hetvenes évekig, az úgynevezett London Approach-ig nyúlik vissza, amelyet rövid iránymutatásként a Bank of England adott ki. Az ázsiai válság nyomán később Ázsiában fejlődött ki igazán ennek gyakorlata, majd a hitelválsággal visszakerült Európába. Szerte Nyugat-Európában fejlett keretrendszerek egységesítették a pénzügyileg szorult helyzetbe került vállalatok és a bankok viszonyát, ilyen például Ausztriában a Vienna Initiative is. Ezek legjobb elemeit érdemes Magyarországnak kombinálnia.

Mennyire tér ki az önök munkája a csődeljárás, a végrehajtás, a felszámolás szabályaira? Ad-e erre vonatkozó javaslatokat a jogszabályalkotóknak?

A friss, EBRD által finanszírozott tanulmányunk kifejezetten a bíróságon kívüli eljárásokra vonatkozik. Ennek előzménye viszont egy olyan tanulmány, amelyet az EBRD, az EY és a White and Case készített még 2015-ben, és éppen a teljes insolvency frameworkről, vagyis a csőd-, végrehajtási és felszámolási eljárásokról szól, és azt vizsgálja, hogy ezeken milyenfajta változtatások szükségesek. A friss tanulmány ezt csak idézi, a bíróságon kívüli restrukturálás egy opció a sok közül a bank számára. Ha egy csődtörvény vagy egy végrehajtási törvény jól működik, akkor komoly alternatívát, kiegészítést jelenthet a bíróságon kívüli restrukturáláshoz.

A Magyar Nemzeti Bank is foglalkozott a témával, velük mennyire működnek együtt? Várható-e, hogy a márciusban kiadott jegybanki jelzáloghitel-ajánláshoz hasonlóan a vállalati hitelek kezeléséről is ajánlás születik?

A bíróságon kívüli lehetőségekről egyeztetés zajlik a szabályozók, a bankszövetség és más érdekeltek között, hiszen rendkívül fontos, hogy bármilyen iránymutatás születik is, az konszenzuson alapuljon. A bíróságon kívüli eljárás nem jogszabályon, hanem önkéntes együttműködésen alapul, ezt a jelleget igyekszünk megtartani. Ha születik róla nem kötelező érvényű jegybanki ajánlás, annak biztosan jelentős hatása lesz a hazai gyakorlatra.


Forrás: portfolio.hu